A magyar államfő a NATO-csúcson is a béke álláspontját fogja képviselni.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden reggel Vilniusba utazott, hogy részt vegyen a NATO-csúcstalálkozón. A miniszterelnök Facebook-oldalán egy videót tett közzé, amelyben Litvániából biztosította a magyar embereket: továbbra is a béke álláspontját képviseli a katonai szövetségben.
A videóban elmondja, hogy a találkozó legfontosabb kérdése az orosz-ukrán háború, amellyel kapcsolatban a magyar álláspont továbbra is a mihamarabbi béke elérése. Hozzátette, Ukrajnába nem fegyvereket, hanem békét kell vinni. Kijelentette, Magyarország azon igyekszik, hogy a NATO ne változtassa meg jelenlegi hozzáállását, amellyel a magyar állam is egyetért. A NATO egy katonai védelmi szövetség, amelynek feladata a tagországok védelme.
Éppen ezért nem küld csapatokat, nem küld fegyvereket, nem képez ki katonai egységeket egy harcoló országba.
Magyarország mindent meg fog tenni, hogy ez így is maradjon – mondja a kormányfő.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
„Elindult egy olyan egészséges dialógus a két ország között, amire már évek óta nem volt példa” – emlékeztetett Magyar Levente.
Nem hiába tartjuk fenn a sok-sok médiatanszéket, ahol olyan „kiválóságok” tanítják vagy tanították az ifjakat, mint Havas Henrik vagy Polyák Gábor.
Persze nem rajta múlt; ő megtett minden gusztustalanságot, amit csak lehet, ám az elvi szilárdság kifogott rajta. Ami egyaránt jellemző Lévai Anikóra és Orbán Viktorra. Horváth K. József írása.
„Nincs tervünk Orbánra” – vallotta be Marta Kos, aki 2030-ig az Európai Unióban szeretné látni Ukrajnát.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
